Életünk mint rendszer?

Kicsit zord megfogalmazás, hogy az életed egy rendszer lenne... olyan rideg, gépies.

Pedig ez számomra annyit jelent, hogy minden mindennel összefügg, van benne egy ritmus (vagy nincs), és egyben kell látni az egészet.

rendszer.jpg

Hogy állj neki mindennek?

A wikipédia szerint a rendszert nem képzeljük el felbonthatatlannak, ezért alrendszerei vannak, sem elszigeteltnek, önmagában lévőnek, mert környezet veszi körül. A rendszernek belső jellemzője lehet még a célkitűzése, amely akkor egyszerű, ha a célok egyértelműek és számszerűsíthetők.

Oké, eddig tart a száraz magyarázat - mert mit jelent ez?

Vagy Te, és van, ami körülvesz, hat rád: a munkád, az emberek, az időjárás, egy betegség stb.

Az életed pedig több részterületből áll, ilyen a háztartás, a pénzügyek kezelése, a munkahelyi feladatok, a gyereknevelés, gyülekezeti szolgálat, a PIHENÉS stb.

Egyszer érdemes végiggondolnod és leírnod, pontosan hány szerepkörben mennyiféle feladatot látsz el?

Ezeket ugyanis egyszerre kell koordinálni, hiszen mindegyik a másiktól vesz el időt, pénzt, figyelmet.

Ráadásul eddigi élettapasztalatom alapján van egy rossz hírem:

Ideálisan úgy hisszük, mindennek bele kell férnie az életünkbe egyidejűleg, amit szeretnénk. Pedig ez nem így van sajnos...

Amikor kicsik voltak a gyerekeim, úgy képzeltem, tudok dolgozni, őket koordinálni, főzni-háztartást vezetni (az általam elképzelt szinten), gyülekezetben tevékenykedni, zenélni, sportolni, barátokkal és családdal kapcsolatot tartani, szórakozni/kikapcsolódni egyidejűleg, vagy mondjuk férjen bele egy egyik minden héten kétszer, a másik havonta egy-kétszer... szerintem Neked is vannak ilyen álmaid.

Aztán frusztrált leszel, amikor csak telnek a napok, hetek, hónapok, és mindig minden felülírja az elképzelést.

Nos, pontosan ez a rendszer-szemlélet lényege: mindennek meg kell találni a helyét, arányát, és ha valami nem fér bele de szeretnéd, valami másról kell lemondani ideig-óráig.

Itt van a másik lényeg:

Ha valamiről átmenetileg lemondasz egy másik dolog javára, tudatosítsd, hogy ez átmeneti, és hogy Te vállaltad!

Például ha belekezdesz egy új tanulmányba, tudod, hogy meddig tart - erre az időre háttérbe szoríthatod a maximalizmusodat a takarításban, beszervezhetsz segítséget, vagy lemondhatsz a pihenésről, de fontos, hogy mindez tudatos, átgondolt döntés legyen, ne 'majd csak lesz valahogy' hozzáállás!

Itt jön a következő fontos dolog a fenti wikipédia idézet alapján: a célkitűzés!
Tudod, miért is csinálod az egészet? Hova tartasz?

Néha ülj le és próbáld messzebbről figyelni az életed: jól érzed magad benne? Ilyen életre vágytál?
Ha igen, miért, és ha nem, min kellene változtatnod?

Azt hiszem, mára elég ennyi gondolatmenet - írd meg, ha egyetértesz, ha nem, vagy ha kérdésed van!